A Pécs- Baranya Művészeinek Társasága

 

H-7623, Pécs, Rákóczi út 3-7.

Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

 

 

Alapszabálya

 

 

 

Kelt: Pécsett, 2010. november 29.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Pécs-Baranya Művészeinek Társasága

2009. november 27. napján kelt, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

A l a p s z a b á l y a

1./ Általános rendelkezések

1.1 Az egyesület neve: Pécs- Baranya Művészeinek Társasága

1.2 Az egyesület székhelye: 7623 Pécs, Rákóczi u. 3-7.

1.3 Az egyesület jellege:

                                   az egyesület jogállása: közhasznú szervezet

1.4 Az Egyesület önkormányzati elven működő társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap, és nem nyújt. Képviselő jelöltet nem állít, nem támogat, és azt a jövőre nézve is kizárja.

2./ Az Egyesület céljai:

Az Egyesület egy művészeti, szakmai és érdekvédelmi szervezet, amely:

·        Ellátja tagjai szakmai és érdekvédelmét, képviseletét,

·        Ismerteti és népszerűsíti a tagok tevékenységét itthon és külföldön, valamint a tagok érdekében marketing tevékenységet folytat,

·        Lehetőségei szerint támogatja tagjai tevékenységét,

·        Pécs város valamint Baranya megye területén szakmai információkat gyűjt, kezel, és igény szerint továbbít a tagok számára, képző- és iparművészeti kérdésekben véleményező, tanácsadó szerepet vállal,

·        Tájékoztatókat, kiállításokat, művésztelepeket szervez,

·        Kortárs művészeti Galériát üzemeltet

 

Az Egyesület együttműködik más művészeti egyesületekkel, a kölcsönös és közös érdek tiszteletben tartásával. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében gondoskodik az eredményes működéshez szükséges személyi, anyagi és tárgyi feltételek biztosításáról, ennek érdekében pályázatokon vesz részt, művészeti vásárokat szervez. Foglakozik terem bérbeadással, valamint az egyesület tagjai által elkészített képző- és iparművészeti alkotások értékesítésével.

 

Az egyesület a fenti pontban meghatározott cél szerinti tevékenysége az 1997. évi CLVI. törvény 26 § c. pont

4. alpont szerinti nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

5. alpont szerinti kulturális tevékenységnek minősül.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásiból a tagokon kívül, azokkal azonos feltételek mellett, mások is részesülhetnek.

A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet, az Egyesület vezető tisztségviselőihez akár szóban, akár írásban lehet bejelenteni, az igény bejelentése során meg kell jelölni a kívánt szolgáltatás igénybevételének helyét, időtartamát, mértékét.

A közhasznú szolgáltatás igénybevételét az elnökség köteles engedélyezni, ha a kérelem a fenti követelményeknek megfelel és nem egyezik az Egyesület Alapszabályában foglaltakkal. Az Elnökség a kérelem tárgyában 8 napon belül dönteni köteles.

Az Elnökség az Egyesület igénybe vehető közhasznú szolgáltatásairól  és az igénybevétel feltételeiről tájékoztatót köteles készíteni, melyet az Egyesület hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

3./ Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

3.1 Az Egyesület a működéséhez szükséges kiadásokat a tagdíjakból, a támogatói hozzájárulásokból, és egyéb tevékenységekből származó bevételekből, valamint a közhasznú tevékenysége és egyéb cél szerinti tevékenysége folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételekből fedezi.

Az Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenységet nem folytat, céljait nem veszélyeztetve, azok elérése érdekében azonban vállalkozási tevékenységet végezhet.

Az Egyesület bankszámlája felett rendelkezni:

·        az elnök és a gazdasági vezető együttesen,

·        az alelnök és a gazdasági vezető együttesen,

·        az elnök és az alelnök együttesen jogosult.

 

A tagdíj mértékét a Közgyűlés évente határozza meg.

A társaság  a jóváhagyott költségvetésének keretei között, a mindenkori pénzügyi előírások betartásával köteles gazdálkodni.

 

 

3.2 Az egyesületi vagyon felhasználása:

 

Az Egyesület vagyona felhasználható az Alapszabályban felsorolt célok megvalósítására, az Egyesület működési költségeinek fedezésére, az egyesületi célok megvalósulását szolgáló eszközök beszerzésére. Az Egyesület vagyonának felhasználási módjáról és mértékről a Közgyűlés dönt.

 

3.3 Agazdálkodás általános szabályai:

 

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok a tagdíj fizetésen túl az egyesület tarozásaiért nem felelnek.

Az egyesület jogosult vállalkozási tevékenységet folytatni, és erre alkalmas szervezetet létrehozni, de vállalkozási tevékenységét csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezheti.

Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

Az Egyesület az Államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

Az Egyesület a vezető tisztségviselőket, a támogatókat , valamint ezen személyek hozzátartozóit – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesíti.

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, befektetési tevékenységet nem folytat.

 

Az Egyesület a vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az Államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

 

3.4 Beszámolási és nyilvántartási szabályok:

 

Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait a mindenkor hatályos számviteli szabályok szerint elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyéb nyilvántartásokra a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

Az Egyesület számviteli beszámolóját az éves beszámoló készítési kötelezettségre, azok letétbe helyezésére, és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok szerint köteles közzétenni.

 

Az Egyesület köteles éves beszámolót és közhasznúsági jelentést készíteni.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg arról saját költségére másolatot készíthet.

 

 

 

4. Az Egyesület tagjai, a tagok jogai és kötelezettségei:

 

4.1 Az egyesület tagjai

 

Az egyesület tagja lehet minden Pécs városában ill. Baranya megyében tevékenykedő vagy pécsi kötődésű, hivatásos képző és iparművész.

Olyan személy lehet tag, aki szakmailag felkészült, a mesterségbeli tudás alapjaival rendelkezik, a technikát magabiztosan és meggyőzően használja, és munkáival műfajilag és stilárisan képes kapcsolódni a Társaság kialakult szellemi arculatához.

Továbbá tag lehet minden olyan alkotó, akinek munkái olyan erőteljes, egyéni hangvételűek, hogy kvalitásához semmi kétség nem fér.

További feltétel, hogy az egyesület tagja egyetért a társaság céljaival, hozzájárul azok megvalósításához, eleget tesz a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeknek.

Az egyesület tagjai csak természetes személyek lehetnek (magánszemélyek.).

 

4.2 Atagfelvétel rendje

 

A tagság önkéntes. Az egyesület leendő tagja a tagfelvétel iránti kérelmét írásban nyújtja be az egyesület elnökéhez, a PBMT székhelyének címén (7623 Pécs, Rákóczi u. 3-7.) A tagfelvételi kérelmet a vezetőség és a vezetőség által a PBMT tagok közül felkért, a témában kompetens művészek bírálják el (minimum 5 fő).  Indokolt esetben külső szakértő bevonása is lehetséges. A tagfelvételi kérelmeket a fent említett tagokból álló tagfelvételi zsűri évente kétszer bírálja el. A március 31-ig beérkezett kérelmekről az első félévi, a március 31- után, és szeptember 30 között beérkezett kérelmekről pedig a második félévi ülésen dönt.

A kérelemhez mellékelni kell két, szakmailag elismert művész, vagy művészettörténész ajánlást. Az egyik ajánlónak a PBMT tagjának kell lennie. Be kell még nyújtania a jelöltnek a szakmai önéletrajzát, és egy portfoliót, amely bemutatja az alkotó addigi munkásságát, valamint 6-10 önálló, eredeti munkát. A bírálat után az eredeti munkákat a kérelmező visszakapja. A portfolió a PBMT dokumentum tárába kerül.

A döntésről a vezetőség írásban értesíti a kérelmezőt.

 

4.3 Atagdíj mértéke, befizetésének módja:

 

Az egyesületi tagdíj összegét a Közgyűlés határozza meg. Ezen összeget a tagok kötelesek évente, március 10 napjáig befizetni az Egyesület pénztárába, vagy bankszámlájára. Indokolt esetben, az Elnökséggel való egyeztetés után lehetséges a két részletben (félévenként) történő fizetés is. A második félévi részletet szeptember 10-ig kell befizetni. Azok a tagok, akik tagdíjukat nem rendezik, a közös kiállításokon és nemzetközi programokon nem vehetnek részt.

 

4.4 Atagok jogai és kötelezettségei:

 

A tagok:

-         Kötelesek az Egyesület Alapszabályának megfelelően tevékenykedni, az Alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek eleget tenni, az Egyesület határozatait, feladatait legjobb tudásuk szerint végrehajtani;

-         kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen és határidőben megfizetni, a szervezeti életben aktívan részt venni, az Egyesületi vagyont megóvni;

-         jogosultak az Egyesület szakmai és egyéb rendezvényein részt venni, választhatnak és választhatóak;

-         véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben;

-         az Egyesület közhasznú céljait köteles népszerűsíteni

 

4.5 Atagsági viszony megszűnik:

-         az Egyesület megszűnésével,

-         a kilépés írásbeli bejelentésével,

-         kizárással

-         a tag halálával

A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul. A kilépési szándékát írásban az elnökséghez köteles bejelenteni. A tagsági jogviszony a bejelentéssel egyidejűleg szűnik meg.

 

Az Egyesület bármely tagja írásban kezdeményezheti valamely tag kizárását, vezető tisztségviselő felmentését az Elnökségnél.

 

Ki kell zárni a tagok sorából azt a személyt illetve fel kell menteni azt a vezető tisztségviselőt, aki

-         az Egyesülettel szemben fennálló kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget;

-         az Egyesület célkitűzéseivel, tagjaival szemben méltatlan magatartást tanúsít, az Egyesület céljai megvalósítását veszélyezteti,

-         az Alapszabály, és egyéb egyesületi határozatok rendelkezéseit szándékosan megszegi.

 

A több mint egy éves tagdíjfizetési késedelemben lévő tagok kizárásának ügyében az elnökség az ebben a témában összehívott elnökségi ülésen dönt. Amennyiben az érintett tag fizetési felszólításokra sem egyenlíti ki tartozását az elnökség a jelenlévő tagjai 2/3-ának szavazatával, kizárhatja a tagok sorából. Az elnökségnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az érintett tag írásos beadványával vagy az elnökségi ülésen szóban előadhassa védekezését. Az elnökség dönthet úgy is, hogy további fizetési haladékot biztosít az érintett tag részére. A határozat ellen az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

 

A vezető tisztségviselő felmentéséhez, a Közgyűlés jelenlévőtagjai 2/3 -ának szavazata szükséges.

A határozat meghozatalát megelőzően az érintetteknek a fent írt szabályok megfelelő alkalmazásával lehetőséget kell adni arra, hogy védekezését előadja.

 

A Közgyűlés kizárást kimondó törvénysértő határozatát a kizárt tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja, az Egyesület székhelye szerinti illetékes megyei bíróságon. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

 

4.6 A társaság tagjairól nyilvántartást kell vezetni.

 

5./ Az Egyesület szervezete és működése

 

5.1 AKözgyűlés

 

Az egyesület legfelsőbb testületi vezető szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés, ahol a tagok mindegyike azonos szavazati joggal rendelkezik.

 

A társaság tagjai csak személyesen vehetnek részt a Közgyűlésen.

 

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-         az alapszabály módosítása,

-         az egyesületi vagyon felhasználásról és a gazdálkodás rendjéről való döntés,

-         az elnökség éves beszámolójának elfogadása, az Egyesület munkájának megvitatása, feladatok meghatározása,

-         vezető tisztségviselők megválasztása és döntés a felmentésük tárgyában,

-         az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, ill. feloszlásának kimondása,

-         a közgyűlés jóváhagyja az Elnök által készített közhasznúsági jelentést és az éves mérlegbeszámolót, melyhez a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges.

 

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

-          számviteli beszámolót,

-          a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,

-          költségvetési támogatás felhasználását,

-          a cél szerinti juttatások kimutatását,

-          a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és szerveitől kapott támogatás mértékét,

-          az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

-          a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

5.2 AKözgyűlés működésével kapcsolatos szabályok

 

A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente kétszer (félévente) ülésezik. Összehívásának helyét, idejét, valamint a napirendet a tagok javaslatára az elnökség állapítja meg. A Közgyűlésre a tagokat a napirend közlésével írásban kell meghívni. A Közgyűlésre szóló meghívás és az ülés napja között legalább 10 napi időköznek kell lennie. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze.

 

A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet aláírásával az Elnök, az egyik alelnök, és a jegyzőkönyvvezető hitelesít.

 

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagoknak legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismét szavazásra kell bocsájtani, és az újbóli szavazategyenlőség esetén, azt elvetettnek kell tekinteni.

 

Az Alapszabály módosításához, vezető tisztségviselők megválasztásához és felmentésükhöz, az Egyesület más szervezettel történő egyesüléséhez, feloszlásának kimondásához, az éves közhasznúsági jelentés elfogadásához a jelenlévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

 

Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, a legkésőbb 30 napon belül, az eredeti meghívóban megjelölt időpontra összehívott új közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes ugyanazon napirendi pontokban, mely körülményre a tagokat az eredeti közgyűlési meghívóban figyelmeztetni kell.

 

A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek, közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által a tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő célszerinti juttatás.

 

A Közgyűlés, és az elnökség határozatait z érintettekkel közölni kell. Az Elnökség köteles a Közgyűlés és az Elnökség határozatait az érintettekkel 8 napon belül, írásban közölni és meghozataluk után 8 napon belül az Egyesület székhelyének hirdetőtábláján, vagy weblapján nyilvánosságra hozni.

Az Egyesület elnökével előzetesen egyeztetett időpontban, bárki betekinthet az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett valamennyi iratba, illetve az éves közhasznúsági jelentésről, saját költségére másolatot is készíthet.

 

Az Egyesület működése, az igénybe vehető szolgáltatások és azok igénybevételének módja, valamint az éves beszámoló és közhasznúsági jelentés nyilvánosak, ezekről – ok és cél megjelölésével – bárki felvilágosítást kérhet az egyesület vezető tisztségviselőitől. Az Ezekkel kapcsolatos iratokat, tájékoztatókat az elnök, a fentieken túlmenően köteles az Egyesület székhelyének hirdetőtábláján is nyilvánosságra hozni.

 

Rendkívüli Közgyűlést kell tartani:

 

-         ha azt a bíróság elrendeli

-         az Elnökség vagy az elnök kezdeményezi, vagy

-         ha a tagok egyharmada – az ok és acél megjelölésével – írásban kéri az elnökségtől a rendkívüli közgyűlés összehívását. a Közgyűlést az Elnökség ebben az esetben köteles összehívni.

 

A Közgyűlés és az Elnökség határozatairól az elnöknek nyilvántartást (határozatok könyve) kell vezetni, melynek tartalmaznia kell a döntsek tartalmát, időpontját és hatályát illetve a határozatot ellenzők és támogatók számarányát.

 

A közgyűlés ülései nyilvánosak, de a személyiségi jogok, illetve a titokvédelem érdekben az elnök zárt ülést rendelhet el.

 

5.3 Az Elnökség:

 

Az Egyesület végrehajtó és ügyintéző szerve, a 7 tagból álló elnökség, amelyet a Közgyűlés választ meg az Egyesület tagjai közül, titkos szavazással, 3-évre. Az elnökség munkájáért díjazásban nem részesül.

 

Az Elnökség tagjai:

a társaság elnöke

a két alelnök, akik közül az egyiknek iparművésznek, a másiknak képzőművésznek kell lennie

 

Az Elnökség a Közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja és összehangolja az Egyesület gyakorlati tevékenységét. A Közgyűlésnek beszámol munkájáról, döntéseiről, jelentősebb kérdésekben köteles a Közgyűléstől tájékoztatást kérni.

 

 

 

5.4 Az Elnökség hatáskörei:

-         Az Elnökség minden tagja segít felkutatni és megpályázni a különböző hazai és külföldi anyagi forrásokat, amelyek fedezetül szolgálhatnak a társaság működéséhez.

-         Az Elnökség évente legalább kétszer köteles összehívni a Közgyűlést

-         előkészíti a Közgyűlést, működéséről a Közgyűlésnek évente köteles beszámolni,

-         irányítja, segíti, biztosítja a Közgyűlés határozatainak végrehajtását, azok ügyintézését felügyeli;

-         határozatot hozhat az Egyesületet érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe;

-         szervezi az egyesület és az alkalmazottak munkáját,

-         felügyeli a társaság gazdálkodását, a társaság működéséhez, programjaihoz az anyagi fedezetet megteremti

 

5.5 Az Elnökség működésének általános szabályai:

 

Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik /rendszeres elnökségi ülés). Az Elnökség üléseire az Elnökségi tagokat a napirend közlésével írásban, az elnök hívja össze.

 

A Rendkívüli elnökségi ülést bármely elnökségi tag kérésére össze kell hívni. Az elnökség ülései nyilvánosak, de a személyiségi jogok, ill. titokvédelem érdekében az Elnökség Zárt ülést rendelhet el.

 

Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén más időpontban, de legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni.

 

Az Elnökség ülésein született döntésekről jegyzőkönyv készül, melyet annak jelenlévő tagjai aláírásukkal hitelesítenek.

 

Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

6./ A vezető tisztségviselők:

 

Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnökség tagjai.

 

6.1 Az elnök

-          szervezi és irányítja az elnökség munkáját

-          önállóan képviseli az Egyesületet a hatóságok és más állami szervek, szolgáltatók, valamint nemzetközi szervezetek előtt;

-          összehívja a Közgyűlést

-          dönt és intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Elnökség hatáskörébe.

-          Az elnök döntéseiről köteles a soron következő Elnökségi ülésen az Elnökség felé beszámolni;

-          ellenőrzi a Közgyűlés és az Elnökség Határozatainak végrehajtását és a tisztségviselők munkáját;

-          szervezi és intézi az egyesület ügyeit, gondoskodik az Elnökségi ülések rendszeres megtartásáról, a szervezet feladatainak elvégzéséről;

-          évente zárszámadást és költségvetés – tervezetet készíttet.

-          szervezi és irányítja az egyesület pénzügyi tevékenységét, és ellátja a vagyonkezelői feladatokat, kezeli a pénztárat;

-          felelős az egyesület vagyonának gondos, hatékony felhasználásáért, megóvásáért, utalványozási jogot gyakorol;

-          Az elnök az Elnökség jóváhagyását követően, az egyesületi célok megvalósítása, valamint a feladatok elvégzése érdekében jogosult vállalkozókat, vagy gazdálkodó szervezeteket valamely szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe venni. A szolgáltatás elvégzését követően az elnök jogosult kifizetést teljesíteni.

 

Az alelnökök:

-         segítik az elnök feladatköreinek megvalósítását

-         az elnök akadályoztatása esetén helyettesítik az elnököt

-         Szakmai fórumokon és a média előtt képviselik az Egyesületet

 

A titkár:

-         Amennyiben nincs irodai alkalmazott, ellátja az adminisztrációs feladatokat és közreműködik az elnökség általános munkájában.

 

A gazdasági vezető:

-         koordinálja a Társaság gazdasági működését, együttműködik a Társaság könyvelőjével

-         költségvetési javaslatot tehet, a könyvelő által elkészített gazdasági beszámolót ismerteti a Közgyűléssel.

-         Gazdasági és működési kérdésekben segíti az elnök munkáját.

 

Elnökségi tagok:

szakmai, személyi és a működést érintő kérdésekben segítik az Elnökség munkáját.

 

6.2 Avezető tisztségviselők díjazása:

 

Az Egyesület vezető tisztségviselői rendszeres díjazásra nem jogosultak, de indokolt esetben készkiadásaiknak megtérítését igényelhetik.

 

6.3 Nem lehet vezető tisztségviselő:

 

-         a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig az a személy , aki a közhasznú szervezetnél – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget töltött be, és a közhasznú szervezet az Adózás Rendjéről szóló Törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

-         Aki más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, és annak alapszabálya vagy alapító okirata más közhasznú szervezetnél vezető tisztség betöltését kizárja. Az Egyesület vezető tisztségviselője, vagy az erre a tisztségre jelölt személy köteles bejelenteni, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

6.4. Megszűnik a vezető tisztségviselői viszony:

-          a tisztségviselő halálával

-          az egyesület megszűnésével

-          lemondással

-          felmentéssel

 

7. Egyéb díjazás:

A pályázatok írói, akár tisztségviselők, vagy alkalmazottak, akár külső szakértők, vagy tagok díjazásra jogosultak, sikeres pályázat elnyerése esetén, a Vezetőség végső döntése alapján, amennyiben ezt a pályázati kiírás lehetővé teszi.

 

8. AFelügyelő Bizottság:

 

Az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, ezért felügyelő bizottság választása kötelező, melyet az Egyesület Közgyűlése választ meg.

A Felügyelő Bizottság szervezete:

- A Felügyelő Bizottság az Egyesület Közgyűlése által választott 3 (három) tagú általános hatáskörű ellenőrző bizottság. A felügyelő bizottság tagjai maguk közül bizottsági elnököt választanak.

- Az Felügyelő Bizottság 3 tagját titkos szavazássala Közgyűlés választja 4 évi időtartamra, egyszerű szótöbbséggel.

- A Felügyelő Bizottság tagjai sorából elnököt választ.

A felügyelő Bizottság Feladatai:

- az Egyesület vezetésének ellenőrzése, ennek keretében az Elnöktől és az Elnökségi tagoktól jelentést, felvilágosítást kérhet, megtekintheti az Egyesület könyveit és nyilvántartásait.

- A Felügyelő Bizottság köteles az egyesület elnökségéttájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként sértő esemény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszervdöntését teszi szükségessé.

 

A Felügyelő bizottság működése:

-          A felügyelő bizottság, tagjainak döntése alapján, szükség szerinti rendszerességgel, de minimum évente kétszer (félévente) ülésezik.

-          A Felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van.

Záradék:  a Pécs-Baranya Művészeinek Társasága módosított Alapszabályát  a      2010.11. 24. napján tartott Közgyűlés elfogadta.

 

Kelt.: 2010. 11. 29.

Oldalmenü
Diavetítő